Letakaríthatatlan por a szenzoron (példa: 5d MkII)

Otthoni körülmények közepette, illetve a kamera teljes szétszedése nélkül csak az a por távolítható el,ami az aluláteresztő szűrő optika felé eső felületén található (az aluláteresztő, vagy low-pass szűrőt mindenki előszeretettel infraszűrőnek hívja, de nem csak az a szerepe)

Az interneten és a kereskedelemben nagy számú jó és kevésbé jó módszer található a “szenzor” tisztítására (ha erről most leírnám a véleményemet, legalább egy világmárka biztosan beperelne hitelrontásért, úgyhogy nem teszem). A lényeg, hogy lehet kísérletezni a lefújással (személy szerint a – nagyon alaposan szűrt – sűrített levegőben hiszek), illetve lehet még nedvesen, előbb egy alkoholos vattával, majd a végén mindig mikroszálas törlőkendővel áttörölve, Ez utóbbi művelethez az eszközt eléggé el nem ítélhető módon a benzinkutaknál található fából készült kávéskanalakból készítem. Nem a kanál az elítélendő, hanem hogy egyetlen kávéhoz legalább 5-6 darabot szoktam vételezni. Több éve kerestem a megfelelő anyagot, a végére kiderült, hogy a fa az, ami pontosan annyira merev és pontosan annyira rugalmas, amennyire kell. Természet és high tech találkozása.)
A nagyon makacs porszemeket egy műanyagszőrű művészecsettel, majd levegővel lehet jobb belátásra bírni.

A műveletet mindig egy 10x / 20x-os nagyítású sztereomikroszkópon követem.

Miért olyan fontos ez?

Nos, biztosnak kell lennem abban, hogy az a “részecske”, amit éppen levadászni készülök::
– esetleg nem egy mikrokarcolás, amit egészségesebb nem piszkálni (a sérült bevonat nagyon könnyen lejön a lapkáról)
– egyáltalán azon a felületen van, vagy sem.

Korábban többször előfordult, hogy amikor tisztítás után erős ledes lámpával és nagyítóval ellenőriztem a felületet, látszólag minden rendben találtam. A tesztfotókon azután (szűk, pl. F22 blende mellett kell homogén felületet fotózni) a porszemek mégiscsak ott voltak a képeken. Ez általában a korszerű, ultrahangos poreltávolítós kameráknál történt…

Lentebb a magyarázat:

1 példa – a jó öreg 5d (Mk I)

5d Mk1 low pass filter 
(forrás: Canon EOS 5d white paper)

Itt az a bizonyos low pass szűrő egyetlen tömböt képez, ami a szenzor elé van ragasztva – nincsenek mozgó alkatrészek, kívülről semmi sem kerülhet közéjük.

2. példa – a korszerű ultrahangos tisztítórendszerrel ellátott 5d MkII

 

5dMk2 sensor  5dMk2 low pass filter  5dMk2 integrated cleaning system
(forrás: Canon EOS 5d Mark II white paper)

Amint az utolsó ábrán látható, az ultrahangos rendszer csak a legkülső üveglemezt rezgeti.- vagyis ez nem lehet mereven összekötve a többiekkel. Az eredmény: ugyan nem lenne szabad, a por mégiscsak be tud hatolni az üveglapok közé. Márpedig minél közelebb van a por a szenzorhoz, annál élesebben rajzolódik ki rajta.

Persze-persze, a lapkák között ott van egy tömítő keret (sealing frame) – de a gyakorlatban valahogy mégiscsak bekerül oda a por.

És ha egyszer bement, magától többé nem jön ki onnan.

És hogy akkor minek ehhez a mikroszkóp? A magyarázat egyszerű: a mikroszkópoknak nagyon kicsi a mélységélességi tartományuk. Ha tehát az élességet a külső üveglap külső felületére állítom, akkor az ott lévő porszemcsék lesznek élesek. Ha pedig egy mélyebb rétegre állítom az élességet, akkor szépen megnézhetemazt, ami alatta van. (később még készítek néhány szemléltető fotót)

A jelenleg használt mikroszkópom ez, legalább kapjon a bolt egy kis reklámot:

SZM200a_mikroszkop 
http://makszutov.hu/termek/szm-200a-mikroszkop

A munkatávolsága 100mm, ettől nagyon alkalmas a szenzortisztításra, illetve a panelokon végzett forrasztásokra is (mindezt 44900 forintért).

 

Egyszóval: létezik az a porszemcse, amit még a szakműhely sem tud eltávolítani (hacsak nem szereli szét a szenzort). Volt már ilyen esetem is.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.