Nos, az ember néhány évi tapasztalat után már úgy gondolja, sok mindent látott, nemigen lehet már meglepni.
A Canon 60d-ről például úgy gondolom, az egyik leginstabilabb gép, simán képes arra, hogy használgatod, használgatod, aztán egyszer csak nem kapcsol be többé … és már cserélheted is benne a DC-DC panelt.
Bejelentettek egy gépet ezzel a tünettel, annyi előzménnyel, hogy a halál előtt nagyon nedves (értsd: 100% páratartalom) közegbe került a hideg gép, rendesen lecsapódott rajta kívül a pára. Ilyenkor azonnal szét kell szedni, el is hozta a tulaj. A gépet barlangok fotózására használták, már úgy 2 éve….
Hát látvány alapján inkább úgy tűnt, mintha a sárba dobálták volna, ki sem lehetett kapcsolni, úgy beállít a gombja. Az egészet egyenletesen borította a finom agyagpor. Innen szép nyerni, szétszedtem.
A legszebb a hátfali választótárcsa fészke volt, egyszerűen nem is értem, hogy tudott még működni.
A gép egyes alkatrészeit a csap alatt mostam, másokat ultrahangos fürdőben, volt amit csak fogkefével és egy csomó alkohollal.
Kihasználtam közben 80 liter levegőt 10 barról nullára (ez normálisan három gépre elég).
És láss csodát: beindult.
Most így néz ki:
Méghogy nem rezisztens. Ez egy Rambo.
Mindensetre, nem győzöm hangsúlyozni: ezek a gépek NINCSENEK védve sem a víz, sem pedig a por ellen. Ha mindenképpen mostoha körülmények között akarjátok használni, akkor tegyétek be 2 darab LÉGMENTESEN zárható zacskóba, csak akkor vegyétek elő, ha már fotózni kell, majd utána rögtön vissza a zacskóba. Ha a hideg gépet viszitek meleg, párás helyre, előbb hagyjátok felmelegedni. Esetleg mellé lehet tenni néhány szilikagél zacskót is.
Aztaknrva, ilyet még nem láttam. Gondolom melóztál vele nem keveset, de még abban az állapotában sem kellene,amire kihoztad. Szép munka azért! 🙂