Gép vásárlásakor mit nézzünk a szenzoron?

(egy index fórumos kérdésre válaszoltam)
Az, amit mi szenzornak nevezünk, egy szendvics-szerkezet. A régebbi gépeknél volt maga a szenzor, meg előtte egy önmagában is több rétegű speciális szűrő. Ezt kétoldalú ragasztóval ragasztják fel pormentes környezetben. Ez azt jelentette, hogy a kettő közé nemigen hatolt be semmi. ha egy ilyet elkezdenek használni, akkor mindenképpen rárakódik rá por – száraz por, szőrök, szöszök – ami akár fújásra is eltűnhet, meg olyan ragacsos részecskék, mint például a virágpor – ezek biztosan csak nedves lemosással tűnnek el. A szűrő külső felülete legalább 3-4 milliméterre van a szenzor felületétől, ez azt jelenti, hogy ha nyitott blendével készítesz egy felvételt a cmos-ra állított élességgel, akkor egyetlen képpont felől elindul az optika teljes felülete felé a fény, majd újra egyesül egyetlen pontban. Ennek az a következménye, hogy ha van egy porszem a felületen, akkor az optika hátsó lencséjének teljes felületéről érkező sugarak a szűrőt egy foltban metszik (lásd: kúp metszése síkkal), így ha a porszem nem túl nagy, akkor az adott képponthoz tartozó fénysugaraknak csak egy része lesz kitakarva. Vagyis általános fotózáskor a porszemek egy része alig, vagy egyáltalán nem látható. Ha ugyanezt a fotót szűk blendével készítjük, úgy a fénysugarak csak a középponti tartomány felől érkeznek, kisebb a kúpszög – vagyis ugyanakkora porszem sokkal többet takar ki belőle – a porszem tehát foltként látható lesz.

A poros, szennyezett CMOS tesztelését tehát csak bizonyos beállítások mellett érdemes elvégezni – másként semmit sem látunk majd.

Vagyis: ha más lehetőség nincs, akkor egy fehér felületet, pl egy egyenletesen világító notebook kijelzőt kell lefotózni szúk blendével és végtelenre állított élességgel. Ha van porszem, látszani fog.
Ennek egy egyszerűbb verziója is van: van nekem egy valamiból kiherélt, gyakorlatilag pontszerű fehér LED-em (kb 0,5 mm maga a világító felület). Ha elég messze állok tőle, pl 1 méterre, akkor a belőle érkező fénysugarak sugárirányúak, tehát pontosan széttartóak. Ha mindenféle lencse nélkül rávilágítok a cmos-ra, akkor az azon lévő porszemek mind kitakarják a nekik megfelelő méretű (sőt, kicsit nagyobb) foltot.
Ha kicsi a porszem, tehát a fény hullámhosszával összemérhető (550 nm ha zöld), akkor ez a fél mikron alatti porszem eleve eltűnik a fényelhajlás miatt.
A nagyobb baj akkor van, ha a porszem az újabb, “öntisztító” cmos két szűrője közé jut be – ebben az esetben ugyanis a cmos előtt két szűrő van, és mivel mozogniuk kell, nem lehetnek teljesen összezárva – a por közéjük mehet. Szokott is. (Tegyük hozzá: lehet javítani, csak szét kell hozzá szedni, nem egy olcsó mutatvány)
Ráadásul, mivel közelebb van a cmos-hoz, sokkal szembetűnőbb a hatása…. Ilyen módon szennyezett gépet tehát célszerű nem megvásárolni.
Végezetül a legnagyobb baj: ha valaki nekiesik a cmos-nak, és összekarcolja a felületét. Ezt ugyanis már nem lehet eltávolítani, erős fényben szépen becsillan. Ennek egy gyönyörű példája az úgynevezett sűrített levegős spray használata. Ezek ugyanis, a nevükkel ellentétben valamilyen cseppfolyósított gázt tartalmaznak (propán-bután, vagy éppen R134a hűtőközeg), ami használatkor lehűl, jégkristályokat hoz létre a levegőben lévő vízből, illetve jól elkeni a a felületen lévő koszt.

Én tisztítás előtt és után a cmos-t mindig egy sztereomikroszkópon keresztül vizsgálom meg (20x-os nagyítás). A kétszemes látás eleve jobban értékelhető képet ad, másrészt, mivel nagyon kicsi a mélységélessége, ha játszom a fókusztávolsággal, teljesen pontosan meg tudom mondani, hogy a porszem az üveg felületén van, vagy a kettő között.
És azért láttam én már karcos cmos-t….
Ha pedig SEMMIlyen eszközöd nincs, akkor marad a low budget megoldás: rálehellsz a cmora, majd rávilágítasz egy brutális fényű zseblámpával. Gyönyörűen kirajzolódik majd az utolsó tisztítás mintázata, míg a lecsapódott pára újra elpárolog.

Kategória: Canon váz, cmos, Egyéb | A közvetlen link.

Gép vásárlásakor mit nézzünk a szenzoron? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Bell Márton szerint:

    Üdvözlöm János!

    EOS 650D-vel készült fényképeimen vettem észre több helyen is magenta pixeleket, illetve magenta foltot. Ezek a jelenségek mindig ugyanott helyezkednek el, így egy hangyányit kezd teleszaladni a gatya, mivel a CMOS érzékelő körül érzek némi fennforgást, és itt nem egészen egy sima takarításra gondolok.
    Tudom, ezt így látatlanban “megszakérteni” kicsit erősen hangzik, de gondoltam a rövid leírásból hátha beugrik egy régebbi esete.

    Köszönettel: Bell Márton

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.